Csak alvósejtekből lehet klónozni?

Az összes sejt, amit a magátültetéses kísérleteinkhez használtunk, alvósejt volt, azaz szünetelt bennük az üzenethordozó RNS gyártása. A legtöbb sejt életciklusa nagy részét azzal tölti, hogy DNS-részletek másol üzenethordozó RNS-ekbe, amelyek a fehérjék létrehozását irányítják. Mi azért választottunk alvósejteket, mert több napig is azonos állapotban tárolhatók. De csapatunkból Keith H. S: Campbell vette észre, hogy ezek különösképpen megfelelnek a klónozáshoz.

Kitalálta, hogy a sejtmagátvitel sikeréhez a donorsejt RNS-képzését szüneteltetni kell. A magyarázat az, hogy az embrióban található sejteket a szülői petesejt előfutára által termelt fehérjék és RNS irányítja, s az embrió csak három nap elteltével lát neki, hogy saját RNS-t gyártson. Mivel a petesejt saját kromoszómái normális esetben nem készítenek RNS-t, egy alvó sejtből átültetésre kerülő sejtmagnak nagyobb esélye van az átültetés utáni kifejlődésre.

Folytatás

Hogyan klónozzunk?

A klónozás alapja a sejtmag átültetésében rejlik. Ezt a technikát már régóta használják a tudósok arra, hogy embriók sejtjeiből másoljanak állatokat. A sejtmag átültetéséhez két sejtre van szükségünk. A befogadó sejt általában egy petesejt, amelyet nem sokkal a peteérés után távolítunk el az állatból. Ezek a petesejtek a megfelelő hatásra azonnal fejlődni kezdenek. A donorsejt pedig az a sejt, amit le akarunk másolni. A kutató rendkívül nagyfelbontású mikroszkóp alatt tartja a befogadó petesejtet egy finom pipetta és vákuum segítségével, és egy mikropipettával óvatosan kiszívja belőle a kromoszómákat – hurkaalakú testecskék, amelyekben a sejt DNS-e található. (Ilyenkor a kromoszómák még nincsenek bezarva egy hatarozott sejtmagba.) Ezután általában a donorsejtet magjával együtt beleépítjük a befogadó sejtbe. A sejtek közül néhány azonnal elkezd osztódni – akárcsak hagyományos módón megtermékenyített társaik –, s embrióvá fejlődnek, ha egy anyaállat méhébe jutatják őket.

Folytatás

Gyógyászati célú klónozás (Cloning for Medicine)

Most, hogy a genetikailag megváltoztatott, vagy éppenséggel lemásolt állatok valósággá váltak, a kutatók fantáziájukat szabadon engedve az új technológia alkalmazásáról álmodoznak.

Intézetünkben – a skóciai Midlothian tartomány Roslin Intézetében – 1995 nyarán két bárány születése jelezte egy olyan időszak kezdetét, amiről minden tudós azt képzelte, forradalmian új lehetőségeket nyit majd a biológia és a gyógyászat területén. Megant és Moraget egy úgynevezett béranya hordta ki, s életük nem egy petesejt és egy spermium találkozásával kezdődött. Genetikai állományukat egy kilencnapos embriótól nyert sejttenyészet adta, így Megan és Morag az embrió genetikai másolatai, vagy közkedveltebb szóval, klónjai lettek.

Folytatás

A város

Montpellier egyidős Magyarországgal. Több mint ezeréves történelmének igazolásaként bizonyítékok sorát tárja elénk: római kori vízvezeték-maradványok, szűk utcák és terek, kőből épült több százéves házak, orvosegyetemmé lett kolostor, bencés apátság, botanikus kert. Az óvárosban egymást érik a templomok és kápolnák, a lépcsők, a rossz szagú kapualjak. Béke és nyugalom mindenütt, mintha megállt volna az idő. Montpellier – diadalívKicsivel arrébb kezdődik a modern világ: hatalmas, kulcs alakú tér és több száz lakásos, üvegből készült házak, átlátszó falú uszoda, meredek betonlejtő és mesterséges patak, dísznek pedig halott lovát a hátán cipelő ember bronzból. Mindehhez sárgás fény és a Polygone bevásárlóközpont fekete üvegpiramisa. A főtéren állítólag minden ugyanolyan, mint Párizsban: a helyi Opera is, csak kisebb. A tér kőburkolatában érdekes minták, a közepén pedig egy barokk stílusú, gyönyörűen kivilágított ringlispíl. Körös-körül kávézók és süteményárusok, kiülős pubok és csak fiatalok. A térről induló sétálóutcákban folytatódik az emberfolyam: mindkét oldalon méregdrága üzletek, kávézók, éttermek és jó hangulat. A franciák tudnak élni. Késő estig az utcán mászkálnak, esznek-isznak, hangosan beszélgetnek öten-hatan, szemmel láthatóan eszükbe sem jut, hogy másnap dolgozniuk vagy tanulniuk kell. Lazábbak, sármosabbak, gondtalanabbak és igénytelenebbek, mint mi. Mivel Montpellier nemzetközi város, fel sem tűnik, ha valaki “külföldiül” beszél. Az eladó szemrebbenés nélkül vált franciáról angolra, a buszsofőr viszont saját nyelvét követeli. Két nap múlva, amikor franciául kérem tőle a három jegyet, már bánja. Annyira, hogy elenged egy frankot, csak menjek már. Mégis tovább erőltetjük a franciát: au revoir, bon jour, voila, mercy, silvuples – ennyi. Ez még nem volna baj, az viszont annál inkább, hogy az üzletekben belépéskor, általában ilyen sorrendben használjuk őket. Tetszik nekik.

Útdíj kormányrendelet – fontos ismerni

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium májusban tette közzé a használatarányos útdíj tarifáját, és ezzel együtt azoknak az utaknak a jegyzékét, amelyek július 1-től díjkötelesek lesznek a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű, tehergépkocsik számára. A rendelet szerint a kilométerenként fizetendő díj legfőképpen az út jellegétől, a jármű tengelyszámától, és motorjának a környezetvédelmi besorolásától függ.

Folytatás

Az üzletemberek figyelik a repülőjegy leértékeléseket

A gyakran utazó üzletemberek igényesek és tájékozottak a repülőutakat illetően, megpróbálják a lehető legolcsóbban megszerezni a legszínvonalasabb szolgáltatásokat – derül ki az International Air Transport Association (nemzetközi Légi Utaztatási Szervezet) felméréséből. A társaság 1000 üzletembert kérdezett meg többek között utazási szokásaikról. Három évvel ezelőtt a válaszadók 39 százaléka vadászott leértékelt repülőjegyekre, 2000-ben már 50 százalékuk él a rendszeres kedvezmények adta lehetőséggel. A felmérésből az is kiderül, hogy az üzletemberek az interneten foglalt jegyeket olcsóbbnak tartják, mint a hagyományos módon vásároltakat, de nem hiszik, hogy az utazási irodák és a repülőtársaságok honlapjain feltüntetett árak között jelentős különbség lenne.

A hosszú repülőutak halálosak is lehetnek

A különböző légitársaságok elleni perek sora bebizonyította, hogy a hosszú repülőutak alkalmával bekövetkező halálesetek gyakrabban fordulnak elő, mint azt a legtöbben gondolnák. Egy japán szakemberek által készített tanulmány megállapította, hogy az elmúlt 8 év során 24 utas és egy pilóta halt bele a szűk helyen, órákig tartó üldögélés okozta “balesetekbe”. Az is kiderült, hogy a repülőutak káros hatásai miatt évente 150 ember szorul rendszeres kezelésre. A leggyakoribb probléma az, hogy az utasok lábainak ereiben vérrögök alakulnak ki, amelyek a szívbe vagy a tüdőbe jutva halálosak is lehetnek.